Nevelomuveszet Rudolf Steiner

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

egy k�zmozdulat, egy arcj�t�k m�g�tt. Kif�rk�szi, mag�tól �rtetQdQen nem abból,
hogy �rtelmezi az arcj�t�kot, hanem a gyermeknek a felnQttel való sokkal mozg�ko-
nyabb belsQ �sszekapcsolts�ga r�v�n, mint ami k�sQbb az eset a felnQttnek a felnQtt
Rudolf Steiner: NevelQmqv�szet - A tan�t�s metodik�ja �s a nevel�s �letfelt�telei 51
ir�ny�ban. �s �gy �rkez�nk oda, hogy a gyermek k�rnyezet�ben nem engedhetj�k
meg magunknak, hogy m�st �rezz�nk �s gondoljunk, mint olyat, ami tov�bbvib-
r�lhasson a gyermekben. A gyermek elsQ �vei sz�m�ra a nevelQi magatart�sban tel-
jesen ennek az alapelvnek kell uralkodnia: A gyermek k�rnyezet�ben, eg�szen az
�rz�letedbe, �rz�sedbe, gondolatodba menQen olyan �t�l�st kell tan�s�tanod, hogy az
a gyermekben tov�bbvibr�lhasson. Ekkor pedig a gyermeki kor sz�m�ra a pszicholó-
gus, a l�lek megfigyelQje, az �let-tapasztalt ember �s az orvos egy egys�gg� v�lik.
Mindaz ugyanis, ami benyom�st gyakorol a gyermekre, �gy, hogy a gyermek lelkileg
reag�l, v�rkering�s�be terjed tov�bb, abban a módozatban, ahogyan em�szt, �s alakul
ki annak az alapj�v�, ami a k�sQbbi �let eg�szs�gi �llapota. Amennyiben szellemi-
lelki �rtelemben nevel�nk, a gyermek ut�nzók�szs�g�re sz�m�tva, egyidejqleg testi-
fizikai �rtelemben is nevel�nk. Ez ugyanis annak a csod�latos metamorfózisa, ami a
gyermeket szellemi �s lelki oldalról �ri, hogy fizikai konstit�cióv�, organikus alkatt�,
a k�sQbbi �let sz�m�ra megalapozódó eg�szs�g- vagy betegs�gi hajlamm� v�ljon.
�gy kijelenthetj�k, hogy a Waldorf-iskolapedagógi�ban nem az�rt nevel�nk szel-
lemi-lelki �rtelemben, mivel egyoldal�an a szellemi-lelkire akarunk hat�st kifejteni,
hanem abból az okból nevel�nk szellemi-lelki �rtelemben, mivel tudjuk, hogy ezzel
Rudolf Steiner: NevelQmqv�szet - A tan�t�s metodik�ja �s a nevel�s �letfelt�telei 52
az ember bensQj�t, amely bQr�n bel�l foglal helyet, a legkitqnQbb módon nevelj�k
fizikai �rtelemben. Ez azokon a p�ld�kon mutatkozik majd meg Sz�mukra, amikkel
tegnap foglalkoztam. A szerint a modell szerint, melyet az �r�kl�si erQk szolg�ltattak
az ember sz�m�ra, �p�ti az fel m�sodik ember�t, aki azut�n itt van, hogy a fogv�lt�s
�s a nemi �r�s k�z�tti �letszakaszban folytassa �t�l�seit. �ppen �gy; mint a legelsQ
�letszakaszban az ember bizonyos �rtelemben egy m�sodik testet harcol ki mag�nak
annak a r�v�n, ami benne elQzQ f�ldi �letekbQl �r�kl�smentesen van meg a hal�l �s
az �j sz�let�s k�z�tti tiszt�n szellemi �letben az individualit�sban, �ppen �gy harcol-
nak a m�sodik korszakban, a fogv�lt�s �s nemi �r�s k�z�tt a k�lvil�g befoly�sai az
ellen, amit az ember a maga individualit�s�ba akar betagolni. Most a befoly�sok a
k�lvil�gban hatalmasakk� v�lnak. Az ember pedig bensQleg megszil�rdul, mivel nem
engedi t�bb� tov�bb vibr�lnia organizmus�ban �rz�kszervhez hasonlóan mindazt,
ami a k�lvil�gban van jelen. Az �rz�ki felfog�s ink�bb az ember fel�let�re, a perif�ri-
�ra koncentr�lódik. Az �rz�kek csak most �ltik fel �n�llós�gukat �s az emberen elsQ-
k�nt �szre venni valamit, ami nem a vil�ghoz való intellektualisztikus kapcsolat, ami
a vil�ghoz való olyan kapcsolat, amely csak a mqv�szi �letfelfog�ssal hasonl�tható
�ssze. Mialatt elsQ �letfelfog�sunk vall�sos, amiben term�szettQl fogva vall�sos te-
Rudolf Steiner: NevelQmqv�szet - A tan�t�s metodik�ja �s a nevel�s �letfelt�telei 53
remtm�nyek módj�n �llunk a term�szettel szemben, s a k�rnyezetnek vagyunk oda-
adva, most belsQ sz�ks�glet�nkk� v�lik, hogy mindazt, ami k�rnyezet�nkben l�p fel,
ne csak elfogadjuk �s hagyjuk passz�van tov�bb vibr�lni a testis�gben, hanem azt
k�pszerqen �t is alak�tsuk.
A gyermek a fogv�lt�s �s nemi �r�s k�z�tt mqv�sz, ha gyermeki módon is, mint
ahogyan a legelsQ �letszakasza sor�n a fogv�lt�sig term�szetes módon Homo
religiosus, vall�sos teremtm�ny. Mivel a gyermek most azt ig�nyli, hogy mindent
k�pszerq-mqv�szi módon kapjon meg, a tan�tónak, a nevelQnek vele olyank�nt kell
szembe �llania, aki mindazt, amit a gyermek k�zel�be elhoz, mqv�szi alak�tók�nt [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Formularz