Jo modor jo tarsasag Gonda Bela

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

godt megfontol�s kell �s olyankor a szemnek is nyuga-
lomra van sz�ks�ge. K�ztudom�s�, hogy a sz�neknek az
intenzit�sa erQs hat�ssal van a ked�lyre. Az �l�nkebb,
rik�tóbb v�r�s �s s�rga sokkal jobban izgatja az idegeket,
minit pl. a k�k, a sz�rke, vagy a s�t�tz�ld �s barna. Ideg-
betegekn�l az orvosok gyakran m�g azt is elQ�rj�k, mi-
lyen sz�nq szob�ban tartózkodjanak.
A falsz�nekrQl szólva, nem mulaszthatjuk m�g el
hangs�lyozni, hogy legszebbek �s a ked�lyhangulat
szempontj�ból a legalkalmasabbak, sQt a mai kor st�lu-
s�nak a legmegfelelQbbek a mint�zatokkal alig �rnyalt
tiszta egysz�nek, egy tónusok vagyis a zavaró, cifra
62
�s �zl�st: len szoba festQ mint�zatok n�lk�l k�sz�tett fal-
sz�nek. A falak a szeml�lQben �gy egys�ges sz�n �s tó-
nus hat�s�t keltik. Nagyon term�szetesen, az egys�ges
tónushat�s megengedi, s ez k�l�n�sebben a nagyon
vil�gos sz�nq falakra vonatkozik, hogy a fal nagy sz�n-
fel�lete kisebb, ink�bb elszórtan fekvQ, st�lusos mint�d
zat�, az �ltal�nos faltónusból nem b�ntóan kiv�ló d�-
sz�t�sekkel �l�nk�ttess�k. Szalonokban nem b�ntó, ha
ezek a d�sz�t�seket alig �szrevehetQ �gynevezett arany-
sz�n vonalakkal is tark�tjuk.
A falsz�nek mellett fontosak m�g a lak�sban a szQ-
nyegek, f�gg�ny�k �s a b�torhuzatok sz�nei. Ezekre
nagy �ltal�noss�gban ugyanaz m�rvadó, amit f�ntebb a
falsz�nrQl felmondottunk. Ezeknek a sz�neknek a fal-
sz�nnel igen sok �rintkez�si pontjuk van s ez�rt kell, hogy
egym�st harmonikusan kieg�sz�ts�k, vagy emelj�k. FQ
elv legyen az: m�ly sz�nek mell� hasonló nyugodt � az
�lónkek mell� hasonló der�lt sz�nek ker�ljenek. Ha pedig
valaki minden�ron a keleti szQnyegeket kedveli, c�lszerq
ezeknek az uralkodó tónus�t pl. k�kes, v�r�s, stb. egyez-
tetni a szoba uralkodó sz�n�vel, pl. v�r�s szalonba olyan
keleti szQnyeget tegy�nk, melynek uralkodó sz�ne szin-
t�n a v�r�s.
Ezek voln�nak azok az �ltal�nos elvek, melyeknek
szenimeltart�s�val lak�sunk sz�nbeli harmóni�j�t elQse-
g�thetj�k. Term�szetes, hogy a kult�r�ltabb szem, a fej-
lettebb �zl�s szabadabban v�lasztjatja meg a megfelelQ
sz�nharmóni�t.
63
Ennyit a sz�nek szerep�rQl.
Nem volna azonban teljes a k�p, amit az �zl�ses la-
k�sról adni igyekez�nk, ha nem eml�kezn�nk meg a la-
k�s �rt�kesebb mqdarabjainak, a k�peknek helyes elren-
dez�s�rQl.
Az al�bbiak, hasonlók�ppen mint a m�r eml�tettek,
szintn csak nagy �ltal�noss�gban helyt�llók.
A k�p legk�zvetlenebb k�rnyezette a fal, fontos .teh�t,
hogy a falsz�n a k�pnek ne �rtson. � tekintetben �ltal�-
nos elv az, hogy a k�pek nem igen tqrik az �gynevezett
piszkos falsz�neket, amilyen pl. a drapp, s�rga, vagy az
�gynevezett rózsasz�n, a halv�nylila stb. A legjobb sz�n
k�ts�gtelen�l a sz�rke, emellett jók m�g a s�t�tk�k, a
k�kesz�ld kev�s sz�rk�vel keverve �s a s�t�t bordó. A
legkev�sbb� alkalmasak a vil�gos alapon igen �l�nk s�-
t�tebb sz�nq rajzzal tel�tett falk�rpitok. A falfest�sen
levQ sok �s �l�nk rajz nyugtalann� teszi az eg�sz fal-
s�kot, k�peknek pedig csak nagy, nyugodt fel�letek al-
kalmasak, teh�t az egysz�nnel bevont falak, vagy pedig
az ugyanazon sz�n t�bbf�le vil�gosabb js�L�tebb
tónus�val mint�zott falfest�s. Nem alkalmasak m�g az
�gynevezett m�rges sz�nek, mint pl. k�ns�rga, m�rges-
z�ld, cinóberpiros.
A fal �s a k�p k�z�tt az �tmenetet a k�pkeret k�zvet�ti,
fontos teh�t, milyen legyen a keret. T�ves az a sokszor
hallott meg�llap�t�s, hogy a keret a k�pet lez�rja .
EllenkezQleg, a keretnek a k�ppel szervesen egy�tt kell
�lni, a k�p hat�s�t emelnie kell. A keretez�s tekintet�-
64
ben �ltal�nos szab�lyt fel�ll�tani neh�z, mert sok f�gg
attól is�, mi a k�p rendeltet�se. Egy reprezent�ciós arc-
k�p, portr� megtqri, sQt gyakran k�v�nja a sz�lesebb s
amellett d�sabb ornamentik�val. ell�tott �l�nkebb ara-
nyoz�s� keretet, m�g egy finomabb sz�nv�zlatn�l a keret
lehetQleg v�kony l�c legyen, mely alig �szrevehetQleg
�ppen hogy csak �tmenet a k�p �s a fal k�z�tt. Ha t�l-
nyomó a feh�r, pl. t�li t�jk�pen, vagy a s�rga,, akikor
�ltal�ban nem c�lszerq az arany, vagy bronzsz�nq, de
ann�l megfelelQbb ia fekete, vagy a paliszander keret.
Kisebb, intimebb t�jk�peken, amelyeken uralkodó sa�n
a z�ld, igen jó a s�rga (arany) keret, de ha a z�ld va-
lami k�nnyq, szinte leheletszerq, tavaszi z�ld, vagyis
vil�gosabb tónus�, igen jól haszn�lható a kr�tafeh�r
keret is.
Tekintettel arra, hogy az �gynevezett valódi arany-
keretek melyeken teh�t az aranyoz�s valódi aranyleme-
zekkel k�sz�l, meglehetQsen dr�g�k, sqrqn alkalmaz-
z�k az aranyut�nzat� �gynevezett bronzkereteket. Ezek
azonban legyenek min�l egyszerqbbek, min�l kevesebb
ornamens, cikornya legyen rajtuk. Fontos m�g, hogy
k�zvetlen�l a k�p mellett, teh�t ahol a keret megszqnik
�s a k�p kezdQdik, ne legyen cikorny�s arany d�sz�t�s,
hanem ink�bb egy alig egycentim�teres sima aranyl�c
vegye k�r�l k�zvetlen�l a k�pet.
Ir�ny�tó hat�ssal van a k�pkeretre maga a festm�ny,
helyesebben szólva annak fest�si módja is. A kis, majd-
nem miniatqr olyan k�pek, melyek minuciózus apról�-
66
koss�ggal vannak kidolgozva, az ar�nylag igen sz�les
keretet k�v�nj�k meg �s lehetQleg fekete vagy nagyon
s�t�t sz�nqt. Az ilyen keret a kis k�pet nagyon emeli,
a n�zQ szem�t jobban r�ir�ny�tja �s a l�t�st erQsebben
koncentr�lja. Viszont azonban, amennyire emelhet egy
festm�nyt egy jó keret, .teh�t az olyan, amely sz�nben,
ornanientik�ban �s sz�less�gq�n megtelelQ, �p�gy �rt a
legjobb k�pnek is, ha a keretez�s nem megtelelQ. Gon-
doljunk csak arra, ha egy k�nnyq, majdnem �tl�tszó,
szinte leheletszerq sz�nekkel megfestett k�pet, mint ami- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Formularz